Szakmai életút

Először 1948-ban akart „bányászkislány" lenni, mert bátyja a Soproni Egyetem bányamérnöki tagozatáról első szünetre hazatérve hozta és megtanította a Bányászhimnuszt és ő egy fokossal közlekedve-énekelve ezt játszotta. De az élet - az általános iskola Tótkomlóson és a Debreceni Svetits Gimnázium -ezt elfeledtette. Kitűnő érettségije dacára sem sikerült bekerülnie az ELTE Bölcsész Karára, így dolgozni kezdett.

1963.09.30. - OKGT Geofizikai Kutatási Üzem
1973.01.02. Tellurikus csoport

Első munkahelyén az ország különböző pontjain kutatta potenciális olajtároló szerkezetek meglétét az üledékrétegben, zömében „robbantásos" módszerrel. De az előző évben budapesti geofizikus hallgatók nyári gyakorlataként kipróbálták, hogyan vizsgálhatók a rétegek mágneses/elektromos erőtér hatása alá helyezve és a kedvező tapasztalatok alapján Mágneses és Tellurikus -csoport alakult, melyben az egyetemisták helyére polgári alkalmazottak kerültek, közöttük ő is. Módja volt rengeteget tanulni a vállalatnál zajló belső képzésben, lehetősége volt minősítő-vizsgákon részt venni. Így nyert egyetemi felvételre ajánlást, szakmai előmenetelt:
•	1963.09.30. - 1965.04. 01.
•	Kiértékelő II. (műszaki középkáder) 1965.04. - 1968.03.01.
•	Önálló kiértékelő 1968.03.01. - 08.30. (Ekkor GYES-re vonult)
1965 szeptemberében felvették a miskolci NME Bányamérnöki Karának bányaművelő szakára. A szakosodáskor nem forszírozta, hogy geofizikus bányász legyen, hiszen cége sem ellenezte és emberi kapcsolatai is ide kötötték: jó kis csapat volt a bányászoké! Terepi munkái idején részt vehetett a Jászság /Nagykáta-Jászberény (1963,1965), Alföld/Szeged-Szőreg (1964), Zala/Kiskanizsa-Nova (1966,1968) térségek megkutatásában.

1967. november 18-án házasságot kötött Dr. Klenk Gusztáv fogorvos-szájsebésszel, aki törekvéseiben támogatta. 1968. október 23-án megszületett első gyermekük. A GYES ideje alatt 1969-ben Budapestre költöztek.
1971-ben befejezte az egyetemet és 1971. szeptember 1-től vállalatuk budapesti központjában folytatta a munkát, terepi szolgálatot nem vállalva. Ám ekkor jött egy bányász ajánlat: bányamérnököt keresnek - megpályázta.
1973.01.02-től Szilikát Ipari Központi Kutató és Tervező Intézet Kőbányatechnológiai Osztály
1973. január 2-től itt kezdte meg a munkáját. Nagyon élvezte, mert sokoldalú volt. Ebben az időben ők csináltak minden olyan tervezést, ami az építőipar anyagigényét, illetve osztályaik által tervezett gyárak (cement-, üveg-, panelkészítés) anyagigényét kiszolgáló külszíni bányák (mészkő-, márga-, agyag-, homok-, kavicsbányák, ideértve a bányatavakat is) esetében előírás szerint szükséges volt, de a helyszínen nem dolgozott ahhoz értő mérnök. Az új Bányatörvény kiterjesztette ezekre a bányákra is a bányatelek fektetés előírás szerinti kötelezettségét, amelyhez a műszaki feltételek, védő rézsűk stb. kialakításán és bányatelekkel lefedésén túl rekultivációs terveket, koncepciókat is kérhettek a bánya felhagyásának esetére. Ugyanígy előírta a Bányatörvény a műszaki üzemi tervek jóváhagyásra való beterjesztését, de kisebb ütemterveket is kérhettek az anyagminőség romlás/szállítás gazdaságosság eseteiben. A SZIKKTI főgeológusa és ezáltal legközvetlenebb munkatársa a nemrég eltávozott Dr. Vitális György volt. Rengeteget tanult Tőle szemléletben, munkamódszerekben, precizitásban. Nagyon széles látóköre és aktivitása által bevonta nemzetközi kongresszusok előadásainak részfeladataiba. Nyugodjon békében!
1975. év elején kislányuk, egy év múlva kisfiúk született. A rövidebb, II. GYES után visszatérve már változtak az idők: megindult a SZIKKTI felmorzsolódása: előbb a Kutatási-, aztán a Tervezési-ág töredezett. Próbálkoztak, de 1983. szeptember 15-én felmondott és beszippantotta a magánszektor. Bányamérnöki munkát nem, de mérnöki munkát végzett és ezt is az Alma Maternek köszönheti.
Nyugdíjas éveit bearanyozza 7 unokája.